XVI. Benedek pápa szerint...
Legyetek Krisztus tanítványaivá! - Részlet XVI. Benedek pápa üzenetéből
2013, február 22 - 19:55
2. Legyetek Krisztus tanítványaivá!
A missziós küldetés egy másik okból is vonatkozik rátok: szükséges a személyes hitünk fejlődése tekintetében is. Boldog II. János Pál pápa fogalmazott így: „A hit a továbbadás révén erősödik!” (Redemptoris missio enciklika, 2). Ha hirdetitek az Evangéliumot, ti magatok is növekedni fogtok, egyre inkább belegyökereztek Krisztusba, érett kereszténnyé váltok. A missziós tevékenység a hit lényegéhez tartozik: nem vagyunk igazi hívők, ha nem evangelizálunk. Az Evangélium hirdetése pedig csak annak az örömnek a következménye lehet, hogy találkoztatok Krisztussal és megtaláltátok benne a sziklát, amelyre saját életeteket alapozhatjátok. Ha elkötelezitek magatokat, hogy szolgáltok másoknak és hirdetitek számukra az Evangéliumot, akkor a ti életetek, amelyet sokszor rengeteg tevékenység között szétdarabolva éltek, rálel az egységre az Úrban. Így Önmagatokat is építeni fogjátok, növekedni és érlelődni fogtok emberségben.
De mit jelent misszionáriusnak lenni? Elsősorban azt, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, mindig újra meghalljuk a felszólítását, hogy kövessük őt, hogy őrá tekintsünk: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (vö. Mt 11,29). Az a tanítvány, aki meghallgatja Jézus igéjét (vö. Lk 10,39), a Mesterét, aki szeretetből életét adta értünk. Az tehát a feladatotok, hogy ki-ki hagyja magát alakítani Isten igéje által nap mint nap: ezáltal lesztek az Úr Jézus barátai és így váltok képessé más fiatalokat is bevonni az Ő barátságába.
Azt tanácsolom nektek, hogy vegyétek számba az ajándékokat, amelyeket Istentől kaptatok, hogy tovább tudjátok adni ezeket. Tanuljátok meg, hogyan érthetitek meg újfent személyes történeteteket, ébredjetek tudatára annak a csodálatos örökségnek, amit a titeket megelőző nemzedékektől kaptatok, hiszen számos hívő adta nekünk tovább bátran a hitét, szembeszállva megpróbáltatásokkal és értetlenségekkel. Soha ne feledjük: emberek hosszú láncolatába kapcsolódunk: férfiak és nők jártak előttünk, akik átadták nekünk a hit igazságát és ránk bízták, hogy mi is továbbadjuk másoknak. Ahhoz, hogy misszionáriusok lehessünk, először is ismernünk kell ezt a kapott örökséget, az Egyház hitét: ismernünk kell, hogy miben hiszünk ahhoz, hogy hirdetni is tudjuk. Ahogyan ezt leírtam a YouCat bevezetőjében, vagyis abban a fiatalok számára írt katekézisben, amelyet a madridi Világtalálkozón adtam a kezetekbe: „ugyanolyan pontosan kell megismernetek a hiteteket, mint ahogyan egy számítógépes szakember ismeri az operációs rendszert, vagy ahogy egy zenész ismeri a saját darabját. Igen, sokkal mélyebben kell gyökereznetek a hitben a szüleitek nemzedékénél ahhoz, hogy erősen és határozottan ellen tudjatok állni korunk kihívásainak és kísértéseinek” (Előszó).
Gondolkodj el!
- Hogyan hirdeted mások számára az evangéliumot? Mi indít arra, hogy Jézust add másoknak?
- Van-e tapasztalatod arról, hogy a döntés Krisztus és az evangélium mellett egységet teremt a szétdarabolódott életben?
- Valósítsuk meg, amit a Szentatya kér:
„Azt tanácsolom nektek, hogy vegyétek számba az ajándékokat, amelyeket Istentől kaptatok, hogy tovább tudjátok adni ezeket.”
Milyen ajándékokat kaptál Istentől életed során? Hogy tudod ezeket az evangélium hirdetésének szolgálatába állítani?
2. Legyetek Krisztus tanítványaivá!
A missziós küldetés egy másik okból is vonatkozik rátok: szükséges a személyes hitünk fejlődése tekintetében is. Boldog II. János Pál pápa fogalmazott így: „A hit a továbbadás révén erősödik!” (Redemptoris missio enciklika, 2). Ha hirdetitek az Evangéliumot, ti magatok is növekedni fogtok, egyre inkább belegyökereztek Krisztusba, érett kereszténnyé váltok. A missziós tevékenység a hit lényegéhez tartozik: nem vagyunk igazi hívők, ha nem evangelizálunk. Az Evangélium hirdetése pedig csak annak az örömnek a következménye lehet, hogy találkoztatok Krisztussal és megtaláltátok benne a sziklát, amelyre saját életeteket alapozhatjátok. Ha elkötelezitek magatokat, hogy szolgáltok másoknak és hirdetitek számukra az Evangéliumot, akkor a ti életetek, amelyet sokszor rengeteg tevékenység között szétdarabolva éltek, rálel az egységre az Úrban. Így Önmagatokat is építeni fogjátok, növekedni és érlelődni fogtok emberségben.
De mit jelent misszionáriusnak lenni? Elsősorban azt, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, mindig újra meghalljuk a felszólítását, hogy kövessük őt, hogy őrá tekintsünk: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (vö. Mt 11,29). Az a tanítvány, aki meghallgatja Jézus igéjét (vö. Lk 10,39), a Mesterét, aki szeretetből életét adta értünk. Az tehát a feladatotok, hogy ki-ki hagyja magát alakítani Isten igéje által nap mint nap: ezáltal lesztek az Úr Jézus barátai és így váltok képessé más fiatalokat is bevonni az Ő barátságába.
Azt tanácsolom nektek, hogy vegyétek számba az ajándékokat, amelyeket Istentől kaptatok, hogy tovább tudjátok adni ezeket. Tanuljátok meg, hogyan érthetitek meg újfent személyes történeteteket, ébredjetek tudatára annak a csodálatos örökségnek, amit a titeket megelőző nemzedékektől kaptatok, hiszen számos hívő adta nekünk tovább bátran a hitét, szembeszállva megpróbáltatásokkal és értetlenségekkel. Soha ne feledjük: emberek hosszú láncolatába kapcsolódunk: férfiak és nők jártak előttünk, akik átadták nekünk a hit igazságát és ránk bízták, hogy mi is továbbadjuk másoknak. Ahhoz, hogy misszionáriusok lehessünk, először is ismernünk kell ezt a kapott örökséget, az Egyház hitét: ismernünk kell, hogy miben hiszünk ahhoz, hogy hirdetni is tudjuk. Ahogyan ezt leírtam a YouCat bevezetőjében, vagyis abban a fiatalok számára írt katekézisben, amelyet a madridi Világtalálkozón adtam a kezetekbe: „ugyanolyan pontosan kell megismernetek a hiteteket, mint ahogyan egy számítógépes szakember ismeri az operációs rendszert, vagy ahogy egy zenész ismeri a saját darabját. Igen, sokkal mélyebben kell gyökereznetek a hitben a szüleitek nemzedékénél ahhoz, hogy erősen és határozottan ellen tudjatok állni korunk kihívásainak és kísértéseinek” (Előszó).
Gondolkodj el!
- Hogyan hirdeted mások számára az evangéliumot? Mi indít arra, hogy Jézust add másoknak?
- Van-e tapasztalatod arról, hogy a döntés Krisztus és az evangélium mellett egységet teremt a szétdarabolódott életben?
- Valósítsuk meg, amit a Szentatya kér:
„Azt tanácsolom nektek, hogy vegyétek számba az ajándékokat, amelyeket Istentől kaptatok, hogy tovább tudjátok adni ezeket.”
Milyen ajándékokat kaptál Istentől életed során? Hogy tudod ezeket az evangélium hirdetésének szolgálatába állítani?